FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· Városunkról
· Gazdaságunk
· Történelmünk
· Kultúránk
· Hagyományaink
· Hivatalok
· Kapcsolat, Impresszum

 
Hírek
 · Helyi hírek
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Civil kurázsi
 · Magazin
 · Természet

 
Menük
· Főoldal
· Apróhirdetés
· Bannerek
· Bemutató oldalak
· GYIK
· Hirdetések
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· Visszajelzés

 
Keresés itt




 
Számláló
Összesen


találatot kaptunk az oldal indítása óta:

 
Támogatók
Ez itt az Ön hirdetésének a helye
Mosolygás 

 
Takács Festék és Fakereskedés
Takács Festék és Fakereskedés

- Gerenda, tetőléc, tetőfólia
- Lambéria, vízzáró anyagok
- Szigetelő és ragasztóanyagok
- Külső-belső festékek
- OSB lapok – Barkácsáruk
- Tömítőanyagok
- Bituzsindely

Zamárdi, Siófoki u.
Kocsi Csárdától 300 m.
Tel:84/346.735, 06/30/994-7101
E-mail:takacsfa@citromail.hu



 
SIOTRADE Alkatrészkereskedelmi Kft.
SIOTRADE Alkatrészkereskedelmi Kft.

Suzuki, Maruti,
keleti és nyugati gépjárműalkatrészek.

Nyitvatartás:

Hétfőtől péntekig: 9.00 – 17.00

Szombaton: 9.00 – 12.00

Cím: Siófok, Fő u. 7.
Tel./Fax: 84/313-525
Mobil: 20/96-84-993
E-mail: siotradekft@citromail.hu

 
Négy évszak kertészet
Négy évszak kertészet
 

Történelmünk




Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor III.-IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a "Lacus Pelso" – a Balaton latin neve ez, – ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki.

A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével: "Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens", azaz "A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is"

Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes.

A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt, az erődítmény a mai kórház közelében lévő "Granárium? dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török iga alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be, s 1693-ban fatemplomot építtetett a lakosság számára.

Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség.

1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak, majd 1736-ban épült fel a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére a barokk stílusú plébániatemplom.

Jelentősebb fejlődés az 1800-as években indult el a településen. 1810-től az Erdély-Adria gyorspostakocsi járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt.

A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban. Majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján a Sió medrét kitisztogatták, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt, így 51.000 hold terület vált szabaddá a víztől, a Sió szabályozásával 6.000 hold szabad telek alakult ki.

A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak a részvénytársaság örökös elnökének. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgőzöst.

1850-es években Siófok területét Veszprém megyéhez csatolták, ami eddig Somogy megyéhez tartozott. A megyehatárt a Sió-csatorna jelezte.

1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat.

1863-ban elkészült a vasúti állomás (bár már 1861-ben megállt itt a vonat), egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip 1893-ban váltotta fel..

Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok.

1866-ban jelent meg az első hirdetés "Balatontavi Fürdő Siófok" címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készített el a "Magyar Tenger" feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal.

A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a Balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt – Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) és Tölgyessy Arthur villája állt már ebben az időben Siófokon.

1888-ban Baross Gábor nyújtott állami támogatást a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság újjászervezéséhez. 1889-ben vízre bocsátották az új utasszállító hajót "Kelén"-t, aztán 1891-ben elkészült a "Helka" és az új "Kelén".

1891. áprilisban a Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel. A társaság vezetője Glatz Henrik (1884-1905), a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója volt. Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, s ekkor hozták nyilvánosságra, hogy a Belügyminiszter a fürdőtelep részére a "gyógyfürdő" elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is.

1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság.

Ugyanebben az évben épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. (Karinthy, Krúdy, Latabár, Kabos)

1904-ben elkészült az új vasútállomási épület, melyet 1989-óta ismét az eredetihez hasonló pompájában csodálhatunk meg. A régi épületet, amely a mostani épület és a felüljáró között helyezkedett el, lebontották.

1906. október 23-án létrejött a vasúti kapcsolat Kaposvárral: Megkezdte működését a Mocsolád-Tab-Siófok H.É.V. (A vasútvonal ma a MÁV menetrendjében a 35. számot viseli.)

A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. Újjáépült üdülőházai, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetőleg a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legnagyobb, legjelentősebb, nagy tömegeket befogadó helyévé tette Siófokot.

1947-ben a Sió-csatorna építési munkálatainak keretén belül elkészül az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé teszi.

1950-től újra Somogy megyéhez tartozik a település és ettől az évtől járási székhellyé vált.

1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is.

1968. december 31. Siófok várossá válásának időpontja. Ez előtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár.

1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. 1975-től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé. (A teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni...)

A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta 18 tagú képviselőtestület irányítja a várost. A lehetőségeket kihasználva helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban.

Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó közlekedése, kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja.











© Siófoki Polgár Info . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2007-04-15 (1388 olvasás)

[ Vissza ]
Content ©

Web site powered by PHP-NukeRSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 2007 Polgár Info. Minden jog fenntartva.

PHP-Nuke alapú webportál

Wolf Studio